Mi is az a Tufting?
Mi is az a Tufting?
A tufting egy világszerte egyre népszerűbb kézműves hobbi. Egy szőnyegkészítési folyamat, amelyben a fonalat egy speciális gép - Tufting gép - segítségével tűzzük át az erre gyártott vásznon. Majd ragasztás és igény szerint trimmelés után már el is készítettük egyedi szőnyegünket, legyen az akár egy absztrakt minta, számunkra kedves szimbólum, figura, vagy akár kis kedvencünk arcképe.
A tufting szőnyegek sokféle stílusban és designban készíthetőek, a klasszikus mintáktól kezdve egyszínű vagy színes változatokig. Most, 2025-ben sincs még igazán elfogadott magyar fordítás erre a szóra. Sokan hívják csak egyszerűen tufting technikának vagy tűzésnek.
Tufting Történelme
A tufting szőnyegek kézi készítésének gyakorlata rendkívül gazdag történelemmel rendelkezik szerte a világon. A világ legrégebbi szőnyege, a Pazyryk-szőnyeg az időszámításunk előtti 5. századba nyúlik vissza.
A Pazyryk szőnyeg létrejöttét követő sok évszázad során a szőnyegkészítés művészi tevékenységgé és kereskedelmi ággá vált. A gyakorlat elterjedt Ázsiában és Európában is.
A szőnyegkészítés az Ipari Forradalom idején fellendült, mikor 1845 és 1851 között Erastus B. Bigelow - egy amerikai iparos- feltalálta az első elektromos szövőgépet, majd az első manuális tufting gépet 1900 körül Daltonban, Georgiában (Egyesült Államok) találta fel akkoriban egy fiatal nő, Catherine Evans Whitener, aki először esküvői ajándékként kézzel készített el egy ágytakarót.
Az igazi virágkor azonban csak a 20. században következett be. A 1930-as években, a több ágynemű iránti kereslet eredményeként megjelent Daltonban a Glen Looper Foundry által kifejlesztett első mechanikus tufting gép. Looper módosította az egy tűvel rendelkező Singer varrógépet úgy, hogy vastag fonalakat tudjon folyamatosan belevarrni a fehérítetlen muszlinba anélkül (Unbleached muslin - napajinkban a kicsit sárgásabb alapvászonként ismert), hogy szétszakadna a szövet, és egy csatolt késsel vágja le a hurkot a vászon túloldalán.
1941-re az ágytakarók mintegy egy százaléka kivételével az összes gépi tuftinggal készített ágytakaró volt. A szőnyegeket ugyanezzel a módszerrel készítették, ugyan arra a vászonra. A következő években hatalmas gyárak, fonalfestő üzemek, szőnyeg mosodák, nyomdák és dobozgyárak épültek.
Tufting pisztolyok fejlesztése
A tufting technológia egyik kulcsfontosságú fejlesztése a kézi tufting gépek/fegyverek/pisztolyok feltalálása volt az 1950-es években. Ezek a kézben tartott eszközök nagyobb pontosságot és sebességet biztosítottak a tufting folyamatban, lehetővé téve a gyártók számára bonyolultabb minták és díszítések készítését.
Napjainkban a tufting szőnyeggyártás számos stílust, anyagot és alkalmazást foglal magában. A lakossági szőnyegektől a kereskedelmi padlóburkolatokig a folyamatos szőnyegek sokoldalúak és alkalmazkodókülönböző környezetekhez. A folyamatos technológiai innovációk előre viszik az ipart, fenntarthatóságban, teljesítményben és dizájnban.
1950-ben a szőnyegek csupán 10%-a keszült tufting technikával, 90%-a szövéssel. Napjainkra ez szinte megfordult, a textil termékek több, mint 90%-a tufting technikával készül, kevesebb mint 2 százalék szövéssel, 6-7 százalék egyéb módszerrel, mint például kötött, fonott, horgolt vagy hímző tollas technikával (punch needle).
A szőnyegek otthonokat, irodákat és nyilvános tereket díszítenek és az ősi kézművesség maradandó hagyatékát jelentik. Még a technológiai fejlődés közepette is, a kézi munka szelleme tovább él, emlékeztetve minket arra, hogy minden szőnyeg mögött emberi ügyesség, kreativitás és kitartás húzódik.
